Bárány Róbert

Édesapja, Bárány Ignác Várpalotáról költözött Bécsbe, ahol fia születése után, 1877-ben lett osztrák állampolgár. Bárány Róbert a Bécsi Egyetemenen végzett és ott is dolgozott (1900). Amikor az elsõ világháborúban, katonaorvosként orosz hadifogságba került, onnan mint frissen kitûntetett Nobel-díjas, a svéd kormány közbenjárására szabadult. Svédországban telepedett le, ahol az Uppsalai Egyetemen mint orvos és fiziológus katedrát kapott.

Békésy György

Középiskolai és egyetemi tanulmányait - mint diplomata fia- több országban végezte. Budapesten doktorált fizikából. A hallással kapcsolatos alapvetõ fontosságú különlegesen fontos kisérleteit, a Budapesti Posta Kisérleti Állomáson végezte, az általa kifejlesztett módszerekkel. 1939-ben megkapta a Kisérleti Természettani Tanszék vezetését, de elõzõ munkahelyén is tovább dolgozott.

Gábor Dénes

Magyar származású angol elektromérnök, egyetemi tanulmányait a Budapesti Mûszaki Egyetemen kezdte, majd Berlinben szerzett diplomát. 1933-ig a Siemensnél dolgozott, utána 1933-1948-ig a British-Thomson Houston cégnél volt kutatómérnök. 1949-tõl nyugalomba vonulásáig a londoni Imperial College professzora volt. Az 1971. évi fizikai Nobel-díjat a holográfia módszerének felfedezéséért és fejlesztéséért kapta.

Harsányi János

Középiskolába a Fasori Evengélikus Gimnáziumba járt. Matematikából az országos tanulmányi vesenyen elsõ lett. Gyógyszerészi diplomáját a Budapesti Tudományegyetemen szerezte (1942). 1947-ben filozófiai doktorátust nyert. 1950-ben Ausztráliába ment, ahol a Sidneyi Egyetemen matematikából doktorált. 1961-tõl nyugdíjazásáig az amerikai Berkeleyi Egyetemen dolgozott. Az 1994-évi közgazdasági Nobel-díjat a nem-kooperatív játékok elméletében az egyensúly elemzés terén végzett úttörõ mukásságáért, John Nashel és Reinhard Seltennel megosztva kapta.

Hevesy György

A piarista gimnáziumba járt, egyetemi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen kezdte, majd Berlinben folytatta, végül Freiburgban doktorált. A Budapesti Tudományegyetem fizika professzora lett, de amikor megfosztották egyetemi katedrájától, Niels Bohr meghívására Koppenhágába költözött. Itt fedezte fel 1922-ben D. Costerrel a hafniumot (a 72. rendszámú elem). 1926-1935 között a Freiburgi Egyetem professzora, 1935-tõl Dániában, 1943-tól Svédországban, majd az NSZK-ban élt.

Lénárt Fülöp

Osztrák származású családból született Pozsonyban. Itt járt a magyarnyelvû Királyi Magyar Gimnáziumba. Egyetemi tanulmányait Budapesten, Berlinben és Heidelbergben végezte. Rövid ideig Eötvös Loránd tanársegédje volt, ezt követõen haláláig Németországban élt. Heidelbergben professzor lett 1896-1931-ig. 1897-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja lett. Ennek elõfeltétele a magyar állampolgárság volt, csak késõbb vált német állampolgárrá.

Oláh György

A Budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett, a Budapesti Mûszaki Egyetemen szerzett vegyészmérnöki diplomát. Itt doktorált 1949-ben és lett professzor. Kutatói pályáját Zemplén Géza munkatársaként kezdte el. 1956-ban elõször Angliába, Kanadába, majd az Egyesült Államokba ment, ahol több egyetemen mint vegyészprofesszor dolgozott. 1970-ben amerikai állampolgár lett. Az õ munkái döntötték meg a szén négyvegyértékûségének dogmáját, és új utakat nyitottak a szénhidrogének elõállítására.

Polányi János

Szülei a Budapesten született Polányi Mihály és Kemény Magda voltak. Egyetemi tanulmányait Manchesterben végezte, ezt követõen angliai, amerikai és kanadai egyetemeken dolgozott. 1962. óta a Torontói Egyetem professzora. Az 1986. évi kémiai Nobel-díjat -D.R. Herschbachhal és Yuan T. Lee-vel megosztva- az elemi kémiai folyamatok dinamikájával kapcsolatos felfedezéseiért nyerte el.

Forrás: http://home.iae.nl/users/nickl/umek-157.html

Szentgyörgyi Albert

Szentgyörgyi Albert

Budapesten 1917-ben orvosdoktori diplomát szerzett. Ezután hollandiai, németországi, angliai és amerikai egyetemeken dolgozott. 1928-ban hívta meg Klebersberg Kunó kultuszminiszter a szegedi egyetemre. Itt folytatta korábban megkezdett kutásait a biológiai oxidációs folyamatok mechanizmusával és az általa felfedezett C-vitaminnal kapcsolatban (szegedi paprika). A fiológiai és orvostudományi Nobel-díjat 1937-ben kapta meg a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért

Forrás:http://home.iae.nl/users/nickl/umek-157.html

Szent-Györgyi Albert (Budapest, 1893.

Wiesel Eliézer

Erdély-i származású amerikai zsidó tudós. Középiskolai tanulmányait ugyan magánúton végezte, de Debrecenben érettségizett. Családjából egyedül élte túl a buchenwaldi haláltábort. 1945 után Párizsban telepedett le, 1956 óta New Yorkban él. A Bostoni Egyetem professzora. Jiddis, francia és angol nyelven ír. A "holocaust" szó bevezetése az irodalomban ötõle származik. Munkásságáért béke Nobel-díjat kapott 1986-ban.

Wigner Jenõ

A Fasori Evangélikus Gimnáziumban tett érettségi után a Budapesti Mûszaki Egyetemre járt vegyészmérnöki karra. Utána a berlini Technische Hochschule-n folytatta vegyészmérnöki tanulmányait. Itt doktorált 1925-ben Polányi Mihálynál. Rövid idõre hazatért Budapestre, ahol bõrgyári vegyészmérnökként dolgozott. Ezután németországi egyetemeken, 1930-tól pedig a Princetoni Egyetem professzoraként mûködött.

Zsigmondy Richárd

Szülei mindketten magyarok voltak, családfájuk Magyarországon 1630-ig vezethetõ vissza. A szülõk Bécsben telepedtek le, fiúk ott született és tanult. Németül és magyarul egyaránt beszélt. Szerves kémiából szerzett doktorátust Erlangenben, majd Grazban habilitált szilikonkémiából (1899). Göttingenben lett professzor. Õ alkotta meg H. Siedentopffal közösen az ultramikroszkópot.

Minden nemzet méltán büszke tudósaira, mûvészeire, híres embereire. A magyarság kis lélekszámához viszonyítva, aránylag sok olyan tudós szakembert indított életútjára a nagyvilágba, akik késõbb, a határokon túl is munkájukkal, kutatási eredményeikkel hírnevet, elismerést szereztek. Azokra közülük, akikre felfigyelt a tudományos világ, és munkájukért Nobel-díjat kaptak, tiszteletükre szobor emlékpark nyílt Egerben.